Túrázások Esztergomban

Itt a tavasz, itt a jó idő és ezzel el is kezdődik a kirándulások és túrázások időszaka. Magyarországon sok szép hely van, rengeteg csodálatos látnivaló és gyönyörű tájak, amelyek közül a természetkedvelők és a városnézés rajongói egyaránt könnyen találnak kedvükre valót. A történelmi emlékekben gazdag városok, a hangulatos kis falvak, a folyók, tavak és hegyvidéki ösvények mind-mind különleges élményt nyújtanak. Ezúttal most két túrázási lehetőségről lesz szó, mégpedig Esztergomban, amely a Duna partján fekvő, történelmi múltjáról és lenyűgöző panorámájáról ismert város.

Szent-Tamás hegy

A Szent Tamás-hegy Esztergom egyik legcsodásabb helye, ami kiváló egy kis túrázásra is. 1895-ig önálló település volt, ami jelenleg már városrész, így a hegy múltja és jelene különleges módon fonódik össze. A hegy Becket Szent Tamás, canterbury-i érsekről kapta a nevét, aki a középkor egyik legismertebb mártírja volt, és kultusza egész Európában elterjedt. Felfelé sétálva gyönyörű kilátás látható a városra, a Bazilikára, a Duna kanyarulatára és a Mária Valéria hídra, amiben hihetetlenül szép gyönyörködni, különösen naplemente idején vagy a kora reggeli órákban. A hegy könnyen bejárható, így rövidebb, családi sétákhoz is ideális útvonalat kínálnak. Itt található egy napóra (ami Klotz József alkotása), amely nemcsak díszítőelem, hanem a régi idők időmérési módszereire is emlékeztet. A hegy tetején a kálvária és a Fájdalmas Szűz kápolna áll, amelyek csendes, elmélyülésre alkalmas helyet teremtenek, és fontos szerepet töltenek be Esztergom vallási és kulturális életében is. 

A kálvária általában templómban vagy szabadban elhelyezett vallási imahely, ahol elsősorban katolikus hívek Jézus szenvedéstörténetére emlékeztető állomásoknál idézhetik fel keresztútját, melyen a Praetotoriumtól járt egészen a Golgotán történt megfeszítésig. A stációk előtt megállva imádság, elmélkedés és csendes elmélyülés kíséri végig a híveket Krisztus szenvedésének egyes mozzanatain. A szenttamási kálvária 7 stációból áll, a hagyományos stációktól eltérő jeleneteket ábrázolnak, így sajátos, helyi jellegű, egyedi lelkiséget hordozó keresztút alakult ki, amely a látogatók számára különleges spirituális élményt nyújt.

1. stáció: Krisztus az Olajfák-hegyén – Jézus magányos, imádságos küzdelme a Getszemáni-kertben, ahol elfogadja az Atya akaratát, és felkészül a rá váró szenvedésre.

2. stáció: Krisztus elfogatása – az árulás és az erőszak pillanata, amikor Júdás csókja után a katonák elfogják Jézust, és megkezdődik a szenvedés útjának földi része.

3. stáció: Krisztus megostorozása – a testet-lelket próbára tevő kínzás jelenete, amely Jézus engedelmességét és áldozatvállalását állítja a szemlélő elé, emlékeztetve az emberi szenvedés valóságára.

4. stáció: Az ún. "búsúló Krisztus" – a megfáradt, elcsüggedt, mégis reményt hordozó Krisztus alakja, aki a szenvedés közepette is az irgalom és a megbocsátás csendes erejét sugározza.

5. stáció: Krisztus viszi a keresztet – a Golgota felé vezető út, ahol Jézus a vállára vett kereszttel halad, példát adva a mindennapi keresztjeik hordozásában küzdő embereknek.

6. stáció: Krisztus keresztre feszítése – a megváltás beteljesedésének drámai pillanata, amikor Jézust a keresztre szegezik, és áldozata az egész emberiség üdvösségéért felajánlott szeretet cselekedetévé válik.

7. stáció: Barlangban ülő, megostorozott Krisztus – a csendes elvonultság és a szenvedés utáni elmélyülés képe, amely a szemlélőt arra hívja, hogy elidőzzön Krisztus fájdalmánál, és a remény, a bűnbánat és az újjászületés üzenetét fedezze fel benne.

A fájdalmas szűz kápolnáról:

Szent Tamás-hegy jellegzetessége, látképének meghatározó eleme a Fájdalmas Szűz tiszteletére, az Esztergomért elesett hősök emlékére 1823-ban épült klasszicista stílusú kápolna. A város felől közeledve már messziről feltűnik a dombtetőn álló, egyszerű, mégis méltóságteljes épület, amely évszázadok óta a környék egyik fontos lelki és történelmi emlékhelye. A török ostrom alatt elpusztult templomot, mely nem messze állt a jelenlegi kápolna helyétől, Bánfi Lukács esztergomi érsek emeltette Bakócz Szent Tamás tiszteletére, akivel párizsi útja során tett személyes ismertséget. Erről az eredeti templomról, illetve a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy, amely így nemcsak földrajzi, hanem egyháztörténeti szempontból is különleges jelentőséggel bír. Az új kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából, aki a kor ízlésének megfelelő, letisztult, klasszicista formavilágot kívánt megjeleníteni. A megrendelő püspök hamvait itt, a Fájdalmas Szűz kápolnában nyugszanak, így az épület egyben személyes emlékhely és sírkápolna is. Itt helyezték el később Bakócz érsek ereklyéit is, ami 1538-ban került Esztergomba, tovább erősítve a hely kultikus és zarándokjellegét. Az épület értékét a tájban való elhelyezkedése hordozza: a kápolna a Duna völgyére és Esztergom történelmi városmagjára nyíló kilátással, csendes, fás környezetben áll, ahová gyakran vezetnek fel imádságos séták és emlékező zarándutak. Az épület egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres kialakítással, háromszög oromzattal és a timpanon mögött huszártoronnyal, amely a klasszicista templomépítészet visszafogott, harmonikus arányait tükrözi. Szentélye egyenes záródású, ablak nélküli, ezzel is a befelé forduló, elmélyült imádság légkörét erősítve. Az oltár egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban Andreas Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor található, amely a hívők számára a szenvedés és a remény, a halál és a feltámadás misztériumát jeleníti meg. A kápolna belső tere egyszerű, díszítése visszafogott, így a figyelem elsősorban az oltárra, a Fájdalmas Szűz tiszteletére emelt kegyképre és a csendes imádságra irányul. Az év folyamán több alkalommal tartanak itt megemlékezéseket és szentmiséket az Esztergomért elesett hősökért, valamint a városért és lakóiért, így a kápolna ma is élő része Esztergom vallási és közösségi életének. 

További túrázási lehetőségek:

Adódnak még más túrázós lehetőségek is a városban, amelyek rövidebb, könnyed sétákhoz és hosszabb, egész napos kirándulásokhoz is ideálisak. Például a Galagonyás útról elindulva kellemes, madárcsicsergős útvonalon sétálhatunk végig, ahol egy csodás természeti tájra tévedhetünk, ahol egy lovarda/lovasfarm található. A környéket tavasztól őszig zöldellő erdők, virágzó rétek és árnyas ösvények jellemzik, így minden évszakban más arcát mutatja a természet. Itt akár egy kellemes kis piknikezést is lehet tartani, pihenővel, beszélgetéssel, vagy csak csendes nézelődéssel a lovak (itt található egy lovasfarm) és a környező dombok felé. A túraútvonalon végighaladva pedig régi építményeket is megtekithető, mint például az Emmaus (kegyhely), a Csurgó kút, vagy a Szent Orbán kápolna, amelyek a környék vallási és helytörténeti emlékeit őrzik. Ezek a megállók jó alkalmat kínálnak egy rövid pihenőre, fotózásra, illetve arra, hogy közelebbről is megismerhető legyen a város múltja és hagyományai. Ezen az útvonalon rendszeresen járnak kirándulók, túrázók, családok és iskolai csoportok, így népszerű helynek mondható, mégis megmarad a nyugodt, természetközeli hangulat. A Szent Orbán utca melletti ösvényen végighaladva található egy menedékház és egy étterem is (Vaskapu étterem), ahol a túra végén vagy közben finom ételek, frissítők és helyi specialitások fogyaszthatók, valamint fedett helyen lehet megpihenni rosszabb idő esetén is. A környék jól jelzett útvonalai, a változatos terep és a többféle látnivaló miatt a város ideális kiindulópont mind a kezdő, mind a tapasztalt túrázók számára.